Életemről

Előbb nem sikerült a videó:)

És,hogy meg legyen a régi blogomba is:)

És direkt jó   ezzel a szép zenével:)(L)

 Ennél szebb,meghatóbb nincs is:)

 Aki szeretik az ilyen szép idézeteket,meg olyan közepesen romantikusak,és szeretnek elmélkedni a szeretetről:)

és egyszerűen akik nagyon sokat csalódtak az életben mint én is....és akiknek szintén ilyen kilátástalan élete lenne mint nekem....azok olvassák végig az egészet....nem olyan sok...meg lehet várni még a videó végére ér:)

sok szép értékes,őszinte idézet a legnagyobb szerelmi csalódásokról:)

nem minden ilyen videó ennyire szép....ezt le se lehet irni olyan szép.:) (L)

Gondolom legtöbben akik majd nézik ,azok is megkönnyeznek kicsit:)

 Ezt egy egy aranyos csajszi csinálta,őt  véletlenül ismertem meg,a szép videója miatt:)  jó nagyot alkotott:) meg is köszöntem neki:)

 Én is megpróbálkozok egy ilyesmi szép videóval,Párizsról sok szép képpel,meg legszebb zenével:)meg idézetekkel ,csak ez lesz az első ilyen videóm:) majd mindenkinek megmutatom ha kész lesz:)

És erről a videóról is jó lenne ha irnátok a véleményetek:) köszi ezt is

 Sziaa  mindenki:)

Jázminaa

Ez is egy  szép kép:) egyik kedvenc képem:) olyan álmodozós képem

Bár ilyen lennék....csak nem mindig sikerül....pedig nagyon jó lenne ha ilyen lehetnék végre...és akkor minden könnyebb és jobb is lehetne:)

 Akkor talán Krisz kicsit foglalkozna velem:)  

bár mindig olyan lennék:)

 Egyszer tényleg végre olyan leszek:) és akkor minden szép lesz és jó lesz:):)

 Már csak az új blogom fogom irni:)   

http://edesangyal.b13.hu/   :):)

 Az sokkal jobb lesz.És azzal fog kezdődni az a blogom,szóval csupa jóval és szép dolgokkal:) meg Párizsról is lesz benne minden,nagyon sok szép kép...és minden részletesen leirok ami ott történt a  6 nap alatt velem:):) amikor nagyon boldog voltam

 és remélem még leszek is....és végre új életet kezdhetek...már ideje is lenne

 Ettől a pillanattól kezdve tényleg teljesen új életet kezdek:)

 Már nem csak irom,tényleg igérem,úgy lesz.....az életemre esküszöm:):)

   Az is elég lenne,ha csak ezt az egy bejegyzést olvasná el ezt a levelet...csak ez szól magának...attól félek,már túl későn irtam.És nem fogja elolvasni

Most ma már azért is irtam meg,mert anyu holnap délbe megy hozzá,a nővéréről  fognak beszélgetni,az ő gondjairól....tudom,csak róla fog beszélni...de azért anyu megemlithetné neki,hogy most irtam  neki a levelet,hogy elolvashatná.Sajnos csak most irtam:( és jó lenne ha végig olvasná.

És neharagudjon azért is,hogy csak most irtam ezt a levelet...tényleg már akartam irni....inkább irtam volna az emailcimére.De azt nem is mertem megkérdezni,meg amikor  eszembe jutott,hogy megkérdezem addigra már késő is volt,már elmentünk onnan magától.Mivel  is kezdjem...azzal kezdeném,hogy amikor ott voltunk...még csak nem is azt mondtam magának ami legjobban fáj:(  hogy ilyen a szerelmi életem

Meg az a kedvenc témám,arról szeretek mindenkivel beszélni a szerelemről,meg a szeretetről meg ilyenekről.....és magával is erről a témáról akartam beszélgetni....és,hogy mit gondol az én szerelmi életemről....tudom,sajnos kicsit érdekes,és szomorú....

bár félek emliteni magának ezt a témát.És sejtem ,hogy mit válaszolna rá....amit már sokan mondtak nekem.Hogy felejtsem el ezt a Kriszt...mert semmi esélyem.

Valami hasonlót mondana,rá,csak más szavakkal.....ezért is inkább nem merek beszélni róla.

De azért kiváncsi lennék mit válaszolna erre.

És ez a téma nekem nagyon fájdalmas:(  de elfogadtam,hogy sose lehetek vele boldog.

Mert sajnos nagyon kevés vagyok neki.És ez a határtalan szeretet amit Krisz iránt érzek  ez nem elég ez kevés....pedig biztosan,hogy nálam jobban senki nem is fogja őt szeretni.És én nagyon megbecsülném,és mindig minden pillanatba vigyáznák,hogy sose bántsam meg őt semmivel,és sose veszekednék vele...mert vele nem is lehet,ő annyira jó:)

És nem is ismerek tőle jobb embert...mert nála jobb ember nincs is az egész világon se.és 9 éve lesz,hogy ismerem őt,ennyire már kiismertem őt,és biztos vagyok benne,hogy ő ilyen...és ami az egyik legfontosabb ,hogy a leginteligensebb ,legaranyosabb ember..és minden jó tulajdonság meg van benne...és ahhoz képest,is ,hogy  ő ügyvédnek tanult,nem is olyan tipikus ügyvéd...megmaradt szerénynek,és nem is tartja magát nagyra...egyáltalán nem is beképzelt....megmaradt egyszer embernek,ami nekem fontos....és az sem lényeges,hogy minek van ki tanulva.....mert nekem is csak az a fontos,hogy velem , mindig jó legyen,és viszont szeressen:) és csak ez számit,igazán csak ez fontos az életben...semmi más.

Elején amikor megismertem akkor még gyakran beszélgettem vele,akkor még mindig kedves is volt velem,és két évig még beszélő viszonyban voltam vele,csak sajnos elszúrtam valamit.És aztán egyre kevesebett beszéltem vele még vgül megszakadt minden kapcsolat vele.És ezt se soha nem bocsájtom meg magamnak:(

meg azt se,mert volt akkor amikor  beszélgettem vele,és emlitett olyat nekem,hogy egyszer amikor Pesten leszek,találkozhatnánk és beülnénk egy kávézóba.....egyszer meg lett volna az esélyem rá...és azt is elszúrtam....pedig akkor talán máshogy alakult volna,kicsit más lehetett volna ,valamivel jobb lehetett volna az életem is.

De én persze nagyon elszúrtam:( és aztán már sose volt ilyen alkalom.Már egyáltalán  nem is beszéltem vele...és hiába is próbáltam újból kapcsolatot teremteni vele,már semmi esélyem se volt...már egy rövid kedves levelet se birt leirni nekem....és sehogy nem reagált....

Abban az időben amikor depressziós voltam...akkor olyan rossz hangulatba voltam mindig,hogy akár meg is halhattam volna.És biztos vagyok benne,mert már régen nem élnék........ha nem lenne Krisz.......mert neki nagyon sokkal tartozom,neki köszönhetem az életem....túl sokat köszönhetek neki.....de mégha sajnos teljesen reménytelen szerelem is,akkor is jó,hogy ennyire halálosan szerelmes lehettem ebbe a Kriszbe......mert igy legalább életbe maradtam......ez az egy jó van csak az egész életembe.....csak ő Krisz nekem életem egyetlen értelme.És mindig nagyon nagyon fogom őt szeretni.

Vele eggyütt lehetőségem lehetett volna, egy rendes életre mint minden 25 éves lánynak,vele teljes életet élhetnék,vele minden jó lehetne...és nagyon rossz is lenne nélküle...ezért rossz is nélküle

vele kiút lenne a sötétségből is........vele nem lenne olyan kilátástalan se...minden jobb lehetne,jó lehetne......ehelyett ő is csak gond nekem:( legnagyobb gondom,és legfájdalmasabb gondom:(

 Nagyon sokszor álmodozok ,hogy egyszer boldog leszek vele... tudom,hogy nincsen tökéletes ember...de ő majdnem tökéletes:):)   neki alig van hibája...de azt is elnézném neki,mert annyira szeretem.Neki mindent elnéznék.

Érte bármit megtennék....mert annyira szeretem......miatta is akarok megváltozni...de főleg magam miatt.

 Már nem hiszek a csodákban se:(      Bár csoda történne,hogy  mégis akarna vele ha csak barátkozni.De tudom még véletlen csoda sem történhet.

  Pedig nagyon sokáig vártam ilyen csodára....

Már arra is gondoltam,hogy talán ha végleg feladom ,és már nem is fogom úgy akarni.....ha már teljesen feladtam,hogy boldog lehetek vele......ő akkor egyszer csak jelentkezik nálam.Amikor mindent feladtam,és már nem is számitanák rá akkor minden jóra fordulna,és boldog lehetnék.....de nem ilyen csoda nincsen.És az én esetemben nem lesz sajnos.:( egyik ismerősömnek, ő pont hasonló helyzetben volt mint én...amikor már végleg feladta,már nem is reménykedett,akkor jelentkezett nála ő és boldog lehetett......de nálam sajnos:((((((((((( ami nagyon nagyon fáj   nekem sose lesz belőle Happy end....sajnos ez a szomorú valósg:(((((((((((((

 És ami szintén fáj,lehet.....hiába fogom bizonygatni mindenkinek...áá mindegy....

 szóval akkoris bebizonyitom,hogy én is teljesen olyan vagyok mint minden ilyen korú fiatal lány,semmivel se más....és egyszer úgyis az lesz, majd.    Mert nem lesz mindig igy.

( Ezt  a bejegyzést remélem a többiek akik olvasnak észre sem veszik.Remélem)

De majd jó kimagyarázom azt is,áá mindig magyarázkodnom kell...ezt se lesz mindig igy)

 Nem is hiszem,el,hogy megint leégettem magam valaki előtt:( és csak olyan hülyeségeket beszéltem neki,és az fáj,még csak nem is azt mondtam ami legjobban fáj:(

 De én tényleg nem ilyen vagyok,és annyira utálom ilyenkor magam.

Nem volt semmi értelme,hogy elmentem hozzá anyuval:(  igaz  még az is betett nekem akkor ,hogy anyu azt a témát is megemlitette,a Monáthékat:( volt az kellemetlenségem velük aminek nem szabadott volna történni...és annyira utáltam az miatt is magam,és sose bocsájtom meg magamnak azt se:( az se hiányzott nekem,meg anyuéknak se

      most amikor ott voltunk ennél az orvosnőnél, meg volt emlitve ez a rossz téma,és ez miatt is már olyan rossz hangulatom lett:( ha ez nem lett volna megemlitve,akkor könnyebb lett volna,és nem lett volna olyan égés se:(

 Jajj de annyit halasztgattam ezt a bejegyzést,meg majd ezt a levelet is amit most irok...jajj nem tudom,miért  nem irtam meg....már régen le kellett volna ezt is irnom,még aznap amikor hazajöttünk onnan tőle:(

És annyi mindenről kell irnom,amiket már régen lekellett volna irnom:( de most már ezt irtam először, Párizsról majd utánna...azt már az új blogomba fogom irni.

 Szóval ott folytatnám,hogy  jajj már máshogy fogom irni a bejegyzést....egyszer már leirtam,csak minden adat elveszett a gépemből és az is...

Az utóbbi hónapok elég rosszak voltak....és azokban a hetekben,jött a szülinapom szeptember 17. onnantól kezdett jobb lenni....már kicsit kezd jobban alakulni az életem...bár még mindig homály van és köd....és nagyon kilátástalan,és csak csalódások:(  de legalább van kedvem élni.:(

 Mindig igyekszek, úgy vigyázok,hogy soha senkit nem bántsak meg,és ne legyen semmi gond:(    sajnos  ritkán(tényleg nagyon ritkán) de még előfordul,hogy becsúszik egy kis gond,és ilyenkor elegem van magamból,és csak a lelkiismeretfurdalások....és nehéz kivárni az időt,a következő napot ilyenkor főleg lassan megy az idő...és már alig várom a következő napot,hogy túl tehessem magam azon a csalódásomon...

De ez igy nem mehet tovább:( mindig ezt gondolom...mindig félek,ne hogy valami gond legyen....

Lehet jobb is,hogy az a bejegyzés elveszett,mert azthiszem hülyeségeket is irtam oda,amt jobb is,hogy nem rögzitek.

Még mit is akartam irni....ja erről az égésemről....lehettem volna olyan is amilyen igazából akartam lenni....mint egy rendes 25 éves lány...semmi szorongás,feszültség se...felesleges stresszek is....áá ezt annyira utálom magamban:(

Pedig ő is olyan kedves volt velem is....tényleg mint orvos nagyon jó meg mint ember is végtelenül kedves.....jajj én meg  olyan hülyén viselkedtem vele...annyira szégyenlem magam előtte is...és olyan lelkiismeretfurdalásom van ez miatt is.:(már vége lehetne ennek is....és tényleg végre új életet kezdhetnék....már annyiszor elgondoltam,hogy új életet kezdek.....most ,hogy voltunk Párizsba,gondoltam azzal,hogy elmegyek Párizsba,oda már úgy megyek,hogy teljesen új életet kezdek.....ameddig ott voltunk Párizsba 6 napig addig nagyon jól volt....tényleg kezdett nagyon jó lenni....elfelejtettem  a sok rosszat is meg a gondokat is.....de hazajöttünk,és ugyanaz mint mielőtt elmentünk:(:(

  Tényleg annyira megakarok már változni teljesen.....de olyan nehéz....de tényleg egyszer sikerülni fog,és sose adom fel....úgy érzem belülről már sokat  változtam...bár még mindig nem eleget,mert még vannak gondok:(     de már tényleg változtam,és még fogok is...és idővel lesz látszat is....de már annyira akarom,hogy kivülről is legyen látszat..annyira akarom ,hogy végre karcsú legyek....de egyszer végre ott fogok tartani...mert nem adom fel akkor se.

Tényleg már változtam,de ez  nagyon kevés:( ez sajnos semmi...majdnem mintha hiába is lenne...jó azért nem hiába...mert mindig kapok is kedves viszonzást akikkel én is mindig kedves vagyok:) és ez jó,hogy végre legalább ilyen vagyok....és már ilyen is leszek mindig:) csak  még mindig kell változnom

 Csak, az is nagyon fáj,hogy pont az nem kedves velem akitől legjobban várnám a kedvességet, szóval pont Kriszt fordult el tőlem:( 

de  legalább mindenki más kedves velem....és ez jó,hogy igy van:)

és remélhetőleg,mindig is vigyázni fogok,hogy igy is maradjon:)

 Az összes orvos közül , csak őt szeretem. Meg ő kicsit ismerősünk,apu hosszú évek óta ismeri fiatal kora óta,azóta tartja vele is a kapcsolatot....De igaz csak nagyon ritkán szokott hozzánk jönni....amióta itt lakunk a házba ,szóval egyszer ő is volt nálunk.

Anyu is  a hosszú évek óta megszerette. Meg én is megszerettem őt.

Ezért is fáj nagyon,hogy igy viselkedtem vele:( 

nagyon szégyenlem magam előtte is:( 

Most ehhez a bejegyzéshez nem irok többet....de még akartam volna még irni ezt a bejegyzést:( majd ha eszembejutnak,akkor még irok hasonló bejegyzést.